A Magyar Fesztivál Balett Markó Iván vezetésével 1996. szeptemberében alakult Európa legnagyobb független együtteseként. Tagjai fiatal táncosok, átlagéletkoruk 22 év.

1996. november 8-án volt az együttes első bemutatója Tánc az életért címmel. Az est két darabját A Nap szerettei-t (zene: Carl Orff) és a Bolero-t (zene: Ravel) a Duna Televízió is rögzítette, majd 1997. február 14-én a Nap szeretteit, április 29-én a Tánc Világnapján pedig a Bolerot sugározta.

1997. április 5-én a társulat előadásában két egyfelvonásos balett került bemutatásra:

A magányos zongora, Chopin, Debussy, Liszt Ferenc műveiből készült zenei montázsra. A Dzsungel, dél-amerikai ritmusok felhasználásával készült.

1998-ban a Tavaszi Fesztivál ideje alatt március 20-án mutatta be az együttes a Menyegző (zene: Goran Bregovic és balkán népzenei feldolgozás)és A Kékszakállú kétarca (zene: Steve Coleman, Meredith Monk és jazz-feldolgozások) című egyfelvonásos baletteket.

1999-ben került bemutatásra A József és testvérei c. táncjáték, ősbemutatója 1999. március 10-én a Thália Színházban volt. (Zenéje Goran Bregovic, valamint arab és egyiptomi népzenei feldolgozások)

2000. március 10-én a Thália Színházban A bosszú, a vérforraló argentin tangó zenéjére egy, a napjainkban játszódó Carmen-történet elevenedik meg.

2001. május 3-án került bemutatásra a XII. kerületi Művelődési Központban a Viva Verdic. kétrészes táncjáték. A darab Verdi életéről szól, a Traviata, Macbeth, Nabucco, Aida, Trubadur, Requiem aláfestő zenei részleteivel.

2002. december 19-én az új Nemzeti Színházban került bemutatásra a Romantiádacímű táncjáték Markó Iván koreográfiájával a Rajkó zenekar valamint a Budapesti Ifjúsági kórus közreműködésével.

2003. október 24-én a Nemzeti Táncszínházban Káin és Ábel új bemutatója arab zenei montázsra, valamint a Bolero felújítása női és férfi verzióban egy azon estén lett színpadra állítva.

2004. november12-én a Holocaust 60. évfordulójára a Nemzeti Táncszínházban új táncdráma született Siratófalak címmel. A táncszínházi est a tánc, a film és a színház nyelvén szól a nézőkhöz három részben Markó Iván koreográfiájával. A Káin és Ábel felújításával kezdődik, majd a Jiddische Mame - Zsidó anya táncdámával folytatódik, és a Szabó Gábor által megfilmesített Siratófalakkal fejeződik be. Az est zenei nyelvezete a zsidó, arab és világzene forrásaiból építkezik A előadásból a Magyar Közszolgálati Televízió három részes táncfilmet készített és mutatott be.

2005. október 20-án a Nemzeti Táncszínházban mutatta be az együttes az új táncdrámát Rómeó és Júlia Jeruzsálemben címmel A Shakespeare-i mű a XXI. századnak megfelelő értelmezéssel tolmácsolja a közel keleti világ szellemiségét és hangulatát. (zene: zsidó arab zenei montázs)

2006. májusában a Magyar Fesztivál Balett "HIMNUSZ" címmel a Művészetek Palotájának nagytermében Beethoven IX. szimfóniájára mutatja be legújabb táncművét. Koreográfus-rendező: Markó Iván.